A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Ilyenkor nagy mulatságokat, lakomákat és bálokat tartanak. A gyermekek jelmezbe, maskarába öltöznek. Az utolsó három nap a csúcspont, melyet a magyarok a "farsang farkának" neveznek. Sok külföldi városban ezt karneválnak hívják. Magyarországon talán a legismertebb, napjainkban is meglévő farsangi népszokás a mohácsi busójárás, amely egy téltemető, tavaszváró, oltalmazó és termékenységet varázsoló népszokás. A kolompot rázó, ordítozó, kereplő busók házról házra jártak, hogy kifejezzék jókívánságaikat és varázslattal oltalmazzák a ház népét. A család pedig étellel és itallal kínálta őket, meghálálva a varázslatot. Sötétedéskor hatalmas máglyát gyújtanak, melyen elégetik a telet jelképező koporsót. 

Feladatok:

Keresd meg és húzd alá a következő szavakat, kifejezéseket!  

mohácsi busójárás, népszokás, házról házra jártak, jókívánságaikat, kínálta őket, elégetik

Mohai tikverőzés

A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a legények maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát).

A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett "tyúkverésről" kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.

A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat.