Olyan hatások, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az emberi szervezetet, és betegségek kialakulásához vezethetnek (pl. dohányzás, alkohol, kábítószer). 

Olyan állapot, amikor valaki függ egy tevékenységtől vagy szertől (pl. alkohol, drogok, szerencsejáték), és nem tudja kontrollálni annak használatát. 

Tolerancia: Az a jelenség, amikor a szervezet egyre nagyobb mennyiségű szert igényel ugyanazon hatás eléréséhez.

Elvonási tünetek: Olyan fizikai és pszichés tünetek, amelyek akkor jelentkeznek, amikor valaki hirtelen abbahagyja egy függőséget okozó szer használatát (pl. fejfájás, ingerlékenység, szorongás).

A dohányzás káros hatásai:

1. Légzőszervi betegségek

• Tüdőrák: A dohányzás a tüdőrák első számú okozója. A dohányfüstben található rákkeltő anyagok, például a kátrány, súlyosan károsítják a tüdő sejtjeit.

• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): A dohányzás krónikus hörghurutot és tüdőtágulást (emfizémát) okozhat, amelyek a COPD kialakulásához vezetnek. Ez légszomjat, köhögést és légzési nehézségeket okoz, amelyek súlyosbodnak az idő múlásával.

• Asztma súlyosbodása: A dohányfüst irritálja a légutakat, ami súlyosbítja az asztmás tüneteket és gyakori rohamokat idéz elő.

2. Szív- és érrendszeri betegségek

• Szívbetegségek: A dohányzás növeli a szívinfarktus, a stroke és az érelmeszesedés kockázatát. A dohányban található nikotin növeli a vérnyomást, felgyorsítja a szívverést és megemeli a vér koleszterinszintjét.

• Érszűkület: A dohányzás érelmeszesedést okoz, ami miatt az erek beszűkülnek és rugalmatlanná válnak. Ez csökkenti a véráramlást, különösen a végtagokban, ami akár amputációhoz is vezethet súlyos esetekben.

3. Rákos megbetegedések

• Tüdőrák: A tüdőrákos esetek több mint 80%-a dohányzáshoz kapcsolódik. A dohányfüstben lévő rákkeltő vegyületek károsítják a tüdőszövetet.

• Szájüregi, torok- és nyelőcsőrák: A dohányzás növeli a száj, torok, nyelv, nyelőcső és gége rákjának kockázatát, különösen akkor, ha alkoholfogyasztással párosul.

• Hasnyálmirigy- és hólyagrák: A dohányzás növeli ezen rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát is, mivel a dohányban található vegyi anyagok a véráramba kerülve más szerveket is károsítanak.

4. Passzív dohányzás

• Passzív dohányzás veszélyei: Azok, akik nem dohányoznak, de rendszeresen ki vannak téve a dohányfüstnek, szintén magasabb kockázatnak vannak kitéve a fent említett betegségekkel szemben. Különösen káros a gyermekekre, akiknél légúti fertőzések, asztma és fülfertőzések alakulhatnak ki a passzív dohányzás miatt.

5. Reprodukciós és terhességi problémák

• Termékenységi problémák: A dohányzás csökkenti a férfiak és nők termékenységét egyaránt. A dohányos férfiaknál a spermiumok száma és minősége romlik, míg a dohányzó nőknél nagyobb eséllyel fordul elő meddőség.

• Terhességi komplikációk: A dohányzó nők esetében nagyobb a vetélés, a koraszülés és az alacsony születési súly kockázata. Emellett a dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) kockázatát.

6. Immunrendszer károsodása

• Gyengébb immunrendszer: A dohányzás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, ami miatt a dohányosok fogékonyabbak a fertőzésekre, például a tüdőgyulladásra és az influenzára.

7. Külső megjelenésre gyakorolt hatások

• Bőr öregedése: A dohányzás gyorsítja a bőr öregedését, mivel csökkenti a bőr vérkeringését és oxigénellátását. Ez ráncokhoz, fakó bőrhöz és idő előtti öregedéshez vezet.

• Fogak és íny károsodása: A dohányzás sárgítja a fogakat, ínybetegségeket okoz, és növeli a fogvesztés kockázatát.

8. Mentális és pszichológiai hatások

• Függőség: A nikotin rendkívül addiktív anyag, ami miatt a dohányosok nehezen tudják abbahagyni a dohányzást. A függőség szorongást, ingerlékenységet és depressziót is okozhat.

9. Költségek és társadalmi hatások

• Egészségügyi költségek: A dohányzás által okozott betegségek kezelésének költségei jelentős terhet rónak az egészségügyi rendszerre és a dohányosokra is.

• Társadalmi elszigetelődés: A dohányzás társadalmi megbélyegzést okozhat, különösen olyan helyeken, ahol a dohányzás korlátozva van (pl. munkahelyek, éttermek, közösségi terek).

         Dohányozni...NEM MENŐ!!

Az alkohol fogyasztás káros hatásai:

1. Fizikai egészségre gyakorolt hatások:

• Májkárosodás: Az alkohol rendszeres és túlzott fogyasztása májkárosodáshoz vezethet, például zsírmájhoz, májgyulladáshoz (hepatitisz), és hosszú távon májzsugorodást (cirrózist) okozhat, ami halálos kimenetelű is lehet.

• Szív- és érrendszeri betegségek: Nagy mennyiségű alkohol növeli a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, valamint a szívroham és a stroke kockázatát.

• Idegrendszeri károsodás: Az alkohol károsítja az agysejteket, ami hosszú távon memóriazavarokhoz, koordinációs problémákhoz és akár agykárosodáshoz vezethet. A tartós alkoholhasználat növeli a demencia kialakulásának esélyét.

• Emésztőrendszeri betegségek: Az alkohol irritálja a gyomor nyálkahártyáját, ami gyomorhurutot, gyomorfekélyt és hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. Emellett növeli a nyelőcső- és májrák kockázatát.

• Immunrendszer gyengítése: Az alkohol csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, így a szervezet fogékonyabbá válik fertőzésekre és betegségekre.

2. Pszichológiai és mentális egészségre gyakorolt hatások:

• Depresszió és szorongás: Bár az alkohol rövid távon enyhítheti a szorongást, hosszú távon súlyosbíthatja a depressziót és a szorongást. Függőség alakulhat ki, amely tovább rontja a mentális egészséget.

• Alvászavarok: Az alkohol megzavarja az alvásciklust, ami álmatlansághoz, nyugtalan alváshoz és hosszú távon fáradtsághoz vezethet.

• Addikció: Az alkoholfogyasztás könnyen függőséget okozhat. Az alkoholizmusban szenvedők nem tudják kontrollálni a fogyasztásukat, ami komoly személyes és szociális problémákhoz vezet.

3. Társadalmi és személyes következmények:

• Családi és munkahelyi problémák: Az alkoholfüggőség tönkreteheti a családi kapcsolatokat, munkahelyi teljesítményt és szociális életet. Gyakori az agresszió, a családon belüli erőszak és a válások megjelenése alkoholfüggő családokban.

• Balesetek és sérülések: Az alkohol befolyásolja a reakcióidőt, a koordinációt és a döntéshozó képességet. Ittas vezetés vagy más tevékenységek során balesetekhez, súlyos sérülésekhez vezethet, akár halálos kimenetelű is lehet.

• Társadalmi stigma: Az alkoholfüggőség gyakran társadalmi megítélés alá esik, és stigmatizálja a szenvedélybeteget, ami tovább növelheti az elszigetelődést és a mentális problémákat.

4. Hosszú távú betegségek:

• Rák: A tartós alkoholfogyasztás növeli a szájüregi, torok-, nyelőcső-, máj-, hasnyálmirigy- és mellrák kialakulásának kockázatát.

• Metabolikus zavarok: Az alkohol magas kalóriatartalma hozzájárul az elhízáshoz, amely más egészségügyi problémákat, például cukorbetegséget és anyagcserezavarokat okozhat.

Alkoholfüggőség (alkoholizmus): Olyan állapot, amikor valaki rendszeresen és mértéktelenül fogyaszt alkoholt, ami káros hatással van a fizikai és mentális egészségére.

                  Alkoholt inni...NEM MENŐ!

1. Függőség

• Pszichológiai függőség: A drogok erős pszichés függőséget okozhatnak, amely során az egyén képtelenné válik a szer használatának abbahagyására. A függőség erős vágyat kelt a drog újabb és újabb fogyasztására, ami a mindennapi életet teljesen alárendeli a szernek.

• Fizikai függőség: Sok kábítószer fizikai függőséget is okoz, amely során a szervezet hozzászokik a szer jelenlétéhez, és ha abbahagyják a használatát, súlyos elvonási tünetek jelentkeznek, mint például remegés, izzadás, szorongás, depresszió, görcsök.

2. Központi idegrendszer károsodása

• Agyműködés zavarai: A kábítószerek, különösen a stimulánsok és hallucinogének (pl. kokain, amfetamin, LSD) közvetlenül befolyásolják az agy működését, módosítják a neurotranszmitterek szintjét, ami koncentrációs zavarokat, memóriavesztést és kognitív hanyatlást okozhat.

• Pszichózis: Bizonyos drogok, például a metamfetamin és a hallucinogének, akut pszichotikus állapotot okozhatnak, amely során a használó hallucinációkat, paranoiát és skizofréniaszerű tüneteket élhet át.

3. Mentális egészség károsodása

• Depresszió és szorongás: A drogfogyasztás gyakran vezet depresszióhoz és szorongáshoz, különösen, amikor az egyén nincs a szer hatása alatt. A hangulat-ingadozások és mentális zavarok sok esetben krónikussá válhatnak.

• Öngyilkossági hajlam: A kábítószer-használók körében nagyobb az öngyilkossági kockázat. A függőség, a drog által okozott mentális problémák és a társadalmi izoláció gyakran vezethet öngyilkossági gondolatokhoz.

4. Szív- és érrendszeri problémák

• Magas vérnyomás és szívroham: A stimulánsok (pl. kokain, amfetamin) drasztikusan növelik a vérnyomást és a pulzust, ami növeli a szívroham és a stroke kockázatát.
• Érelmeszesedés: A drogok roncsolják az erek belső falát, ami érelmeszesedést és vérrögképződést idézhet elő, amely súlyos szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.

5. Légzőrendszeri betegségek

• Tüdőkárosodás: A dohányzás útján fogyasztott kábítószerek, például a marihuána és crack kokain, károsítják a légzőrendszert, tüdőgyulladást, tüdőtágulást és akár tüdőrákot is okozhatnak.
• Légzési nehézségek: Olyan drogok, mint a heroin, légzési nehézségeket okozhatnak, amelyek végzetesek lehetnek, különösen túladagolás esetén.

6. Immunrendszer károsodása

• Gyengített immunrendszer: A drogok gyengítik az immunrendszert, így a használók fogékonyabbá válnak a fertőzésekre, például HIV-re vagy hepatitiszre, különösen intravénás droghasználat során, amikor közös tűhasználat fordul elő. 
  

7. Szociális és társadalmi hatások

• Családi kapcsolatok megromlása: A drogfüggőség tönkreteheti a családi és társadalmi kapcsolatokat, mivel a droghasználó gyakran elhanyagolja kötelességeit, és személyes problémák alakulnak ki a függőség miatt.

• Bűnözés és társadalmi elszigeteltség: A drogfogyasztás gyakran társul bűnözéssel, különösen, ha a függő egyén nem tudja fedezni a drogok költségeit. A drogfüggők hajlamosak elszigetelődni, mivel a társadalmi normák nem támogatják a kábítószer-használatot.

8. Elvonási tünetek

• Fizikai és pszichés elvonási tünetek: A drogok abbahagyása súlyos elvonási tünetekkel járhat, mint például remegés, izomfájdalmak, hányinger, álmatlanság, pszichés nyugtalanság és depresszió. Bizonyos drogok esetében, mint például a heroin, az elvonási tünetek életveszélyesek is lehetnek, ha nem megfelelő orvosi felügyelet alatt történik.

9. Hosszú távú egészségügyi problémák

• Májkárosodás: Sok kábítószer, különösen a heroin és az alkohol, súlyos májkárosodást okozhat, ami hosszú távon májzsugorodáshoz vagy májelégtelenséghez vezethet.
• Veseproblémák: A drogok nagy terhelést jelentenek a vesére, különösen akkor, ha a szervezet hosszú távon próbálja kiválasztani a méreganyagokat. Ez vesebetegségekhez, sőt veseelégtelenséghez is vezethet.

10. Túladagolás veszélye

• Túladagolás: A kábítószerek túladagolása súlyos és gyakran halálos kimenetelű lehet. A heroin, kokain és más erős szerek túlzott fogyasztása légzésleállást, szívmegállást vagy más életveszélyes állapotokat idézhet elő.

Drogrehabilitáció: Olyan terápiás folyamat, amely segít a szenvedélybetegeknek megszabadulni függőségüktől, és visszatérni a normális életvitelhez.