Ép testben ép lélek
Feladatlap rejtvénnyel, amit közösen fejtünk meg a tanulókkal. A megoldása a fenti mottó.
A híres mondás a Kr. u. 1–2. században élt római írótól, Decimus Iunius Iuvenalistól származik, aki minden darabjában egy-egy fő kérdésre, témára kereste a választ – a 10. szatírában, melynek témája Miért imádkozzunk az istenekhez?, olvasható az alábbi sor: "…orandum est út sit mens sana in corpore sano…", vagyis "azért kell imádkozni, hogy egészséges legyen a lelkünk az egészséges testben".
Iuvenalis azonban nem egészen arra gondolt híres sorában, amit az utókor feltételez – írja Hahner Péter történész híres tévhitekről írt munkájában. Az író egyrészt pellengérre állította azokat a római polgárokat, akik jelentéktelen ostobaságok miatt imádkoznak isteneikhez, hiszen szerinte csak a testi és szellemi egészségért érdemes fohászkodni, másrészt éppen azt a hiedelmet gúnyolta ki, miszerint magas intellektus kizárólag szép, sportos testtel párosulhat, ugyanis a mindennapi életben rengeteg ellenpéldával találkozott.
A mondat értelme pont ellentétes azzal, amire a legtöbben gondolnak: Iuvenalis szerint az ép test nem garantálja az ép lelket, ritka adomány ez, amiért érdemes imádkozni az istenekhez, sőt, egészséges lélek nélkül az egészséges test semmit sem ér.
Test és lélek kapcsolata
Ahogy haladunk előre az életkorunkban, egyre több inger ér minket, egyre több élethelyzettel kell megküzdenünk, és a mindennapok során különböző stresszhelyzetekkel szembesülünk. Tudnunk kell, hogy az érzelmeink, a lelkiállapotunk, a megélt élethelyzetek (például szomorúság, félelem, boldogság) és minden egyes fizikai cselekvésünk (például folyamatos, rossz testtartásban végzett ülőmunka vagy inaktív életmód) mind nyomot hagynak a mozgatórendszerünkben, a testünkben.
A stressz hatása az izomzatunkra
Stressz hatására az izomban, pontosabban az izmot beburkoló izompólyában, a kötőszövetben feszességek alakulnak ki, amelyek fájdalommal, a mozgástartomány beszűkülésével is járhatnak, és az egész testre láncreakcióként hatnak. A testünk ugyanis mindig segíteni szeretne, ezért alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. Pontosabban mondva: megjelennek a kompenzatorikus, azaz kiegyenlítő jellegű mozgásminták.
Figyeljünk testünk jelzéseire!
A fájdalom azonban a segítségünkre is lehet! Vegyük észre mikor és mit jelez a testünk, és változtathatunk a kialakult helyzeten, vagy éppen a helyzethez való hozzáállásunkon. Ha viszont benne ragadunk ezekben a helyzetekben, folyamatos diszkomfort érzés alakul ki, ami egyértelműen meghatározza a mentális és lelki állapotunkat. Amennyiben az egyén nem tud megküzdeni a különböző stresszhelyzetekkel, a megváltozott életkörülményekkel, megjelenhetnek a már ismert lelki eredetű, testi jelekben is megnyilvánuló, úgynevezett pszichoszomatikus betegségek. Így a testi és lelki egyensúly egy önmagára visszaható folyamatként is értelmezhető.
Ha megismerjük a testünk működését, felismerjük a jelzéseit, akkor aprónak tűnő életmódbeli változtatásokkal nagyon sokat tehetünk az egészségünkért. A feszültségek oldására különböző technikákat tanulhatunk meg. Ilyen például a légzés és az önmasszázs. Ezek bárki számára elérhetőek és bármikor végezhetők. A sportolás szintén segít a stressz oldásában, emellett alapvető fontosságú az ideg-izom kapcsolatok működtetésében is, hogy egy instabil helyzetbe kerülve is meg tudjuk őrizni az egyensúlyunkat. Nem utolsó sorban egy aktív, támogató közösséghez való tartozás nagyon jó hatással van a kedélyállapotra, lelki és fizikai értelemben is kapaszkodót tud nyújtani.
Az aktuális állapotunk tudatosítása mellett a különböző megküzdési stratégiák tanulása és hétköznapokba való beépítése létfontosságú, hiszen így tudunk megfelelően alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, mind testi, mind lelki szinten.
Hallottatok már lelki eredetű megbetegedésekről?
A lelki problémák gyakran testi tünetek formájában jelentkeznek. A tartós stressz, traumák és más lelki problémák hatással lehetnek a test működésére. Az önismeret fejlesztése és a pszichológiai támogatás segíthet az egyénnek azonosítani és kezelni a lelki eredetű betegségek okait.
A pszichoterápia, gyógyszeres kezelés, életmódváltás mind olyan módszerek, amelyek hozzájárulhatnak a testi és lelki problémák gyógyításához. Ezért érdemes időt és figyelmet szentelni a lelki problémák felismerésére, kezelésére és a megfelelő támogatás megtalálására.
Érzelmi testtérkép
Finn kutatók olyan testtérképeket készítettek, amelyek első ízben mutatják be részletesen, hol váltanak ki érzékelhető változásokat a testben a pozitív és negatív érzelmek. A haragot és a büszkeséget például inkább a fejünkben és testünk felső részén érezzük, a boldogságra viszont egész testünk reagál. A kutatók azt is kimutatták, hogy ezek a reakciók kultúrától függetlenek.
Mindenki tapasztalta már, hogy különböző érzelmek a test különböző részein váltanak ki reakciókat, érzeteket. A boldogságtól például egész testünk bizsereghet, a félelemtől összeszorul a torkunk, az idegességtől izzad a tenyerünk, az undortól felfordul a gyomrunk. A hétköznapi szólásmondások érzékletesen fejezik ki a valós élettani reakciókat, csak néhány példa: a büszkeségtől dagad az ember keble, az idegességtől gombóc van a torkában, megdermed a félelemtől, meghasad a szíve a bánattól, az ijedségtől megfagy ereiben a vér, úszik a boldogságban és így tovább.
Hangsúlyozni kell, hogy ezek - a hasonlóság ellenére - nem hőtérképek, hanem az egyes érzelmek által kiváltott élettani reakciók intenzitását jelzik az adott testterületen:
