Miért a nyúl hozza a tojást?
Húsvéti időszak
Húsvét mozgó ünnep, minden évben más dátumra esik. A húsvétvasárnap minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, így dátuma március 22. és április 25. között változhat. A húsvéti időszak virágvasárnaptól egészen fehérvasárnapig tart, azaz két hetet ölel fel.
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.
Virágvasárnap után kezdetét veszi a nagyhét. Ez a nagyböjt utolsó hete, ami virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tart.
- Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai. Régi szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében.
- Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
- Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés.
Húsvét vasárnapja a legjelentősebb nap az ünnep során. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
Húsvéthétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. Egykor kútvízzel, vödörből locsolták meg a fiúk a lányokat. Napjainkban kevésbe maradt meg ez a szokás, népszerűbb a kölnivel való locsolkodás.
Húsvéti jelképeink
Barkaág
Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.
Mit jelképez a tojás?
Bárány
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele.
De miért a nyúl hozza a tojást?
A különféle elméletek abban megegyeznek, hogy a tojás az élet, a termékenység és az újjászületés ősi jelképe. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint tojásból lett az egész világ. Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike.
A kérdésre többféle tudományos és kevésbé tudományos magyarázat létezik.
- Ostara germán istennő nevéhez fűződik. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, s amikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta.
- Egy másik magyarázat szerint a nyúl egy nyelvi félreértés miatt került a tojáshoz: Németország egyes részein húsvétkor gyöngytyúkot és a tojásait ajándékozták. A gyöngytyúk németül: Haselhuhn, röviden: Hasel. A nyúl németül: Hase. A szavak összekeverésének eredménye pedig a húsvéti nyúl!
Húsvét a világ minden táján
Finnország
A finnek csendesen ünneplik a húsvétot, a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Húsvéthétfőn a gyerekek beöltöznek sötét ruhába, seprűt vesznek a kezükbe és kormos arccal járják az utcákat.
Svédország
Svédországban a nők azok, akik házról házra járnak és locsolnak. Teszik mindezt boszorkánynak öltözve. Ennek az az oka, hogy a svédek úgy gondolják, hogy húsvétkor erősebb a fekete mágia, így az ártó boszorkányok is nagyobb erőre kapnak. Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek.
Franciaország
Ha megszólal a harang, minden francia kisgyereket a kertben fogsz megtalálni húsvétkor, ugyanis ez jelzi, hogy indulhat a tojásvadászat! Külön érdekesség, hogy Haux városában minden évben közel 5000 tojásból készítenek egy gigantikus rántottát, amit aztán közösen fogyasztanak el a főtéren.
Svájc
Svájc a csokoládéról híres, mégsem a csokitojásról szól számukra az ünnep. A helybéliek ilyenkor nem a csokikért adnak hálát, hanem a vízért, ami az Alpok száraz területeire is eljut. Éppen ezért minden szökőkutat virágokkal és papírszalagokkal díszítenek fel.
Ausztrália
A nyuszi nem mindenhol közkedvelt állat. Az ausztrálok utálják a nyulakat, mert kártékony rágcsálóknak tartják. Éppen ezért náluk csoki bilbyt lehet kapni, ami a nyúlhoz hasonló hosszú fülű állat.
Olaszország
Olaszország lakói rendkívül vallásosak, így a húsvétnak hatalmas jelentősége van az életükben. Nagy eltérésnek számít - hazánkkal ellentétben, hogy Olaszországban nem szokás a locsolkodás.
Húsvétvasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadás jelenetét. Húsvéthétfőt az olaszok leggyakrabban baráti társaságban töltik. A legtöbben kirándulni mennek ezen a napon.
Németország
A gyerekek húsvéti fonott fákat díszítenek húsvéti tojásokkal. Húsvét vasárnap a húsvéti nyuszi színesre festett tojásokat rejt el, hogy a kicsik ezeket megkereshessék. A tojások nem csak édességet, hanem játékot is rejthetnek.
Az egyik legismertebb német húsvéti szokás a húsvéti tüzek gyújtása, melyen a karácsonyfákat égetik el. A tűzzel Jézus feltámadását, az örök életet ünneplik.
Érdekesség:
Nem csak Ausztráliában hozza más állat a finom édességeket. A német nyelvterület egyes vidékein a róka, Svájcban a kakukk, Csehországban néhol a pacsirta, Rómában pedig a harangok is hozhatják a finomságokat.
Fonjunk kalácsot!
Mindenki kap három kis tésztahurkát, ezeket fogjuk összefonni. Először a jobb oldali hurkát tesszük középre. miután ezzel elkészültünk, akkor a bal oldali hurkát helyezzük a két másik tésztahurka közé és így tovább. :D
Bonyolultnak tűnik, de majd a következő videó segít megérteni a folyamatot.
Miután elkészültek a kis kalácsok, tegyük sütőpapíros tepsire és letakarva kelesszük meleg helyen fél órát. Az idő leteltével kenjük le a kalácsok tetejét egy tojással vagy egy kis tejjel. Előmelegített sütőben süssük 30 percet.
