A stressz veszélyei, a feszültségoldás fontossága

2022.11.09

Hallottál már a stressz káros hatásairól? Fel tudnál sorolni esetleg néhányat?

A stressz ideális esetben csak rövid ideig áll fenn, amíg a veszélyhelyzet elmúlik. Ilyen esetben a szervezet nem szenved károsodást a stresszreakció következtében. Veszélyt a tartós stressz jelent. 

Ezt az állapotot:

  • állandó aggodalom
  • döntési nehézségek
  • esetleges agresszív reakciók
  • depresszió
  • irracionális félelmek
  • függőségekre való hajlam jellemezheti

A szervezetünk vészjelzései lehetnek:

  • fáradtság
  • feledékenység
  • fokozott vagy csökkent étvágy
  • alvászavarok

Amennyiben nem találunk megoldást és a stressz továbbra is fennáll, az egy egész sor különböző betegség kialakulásához vezethet:

  • fejfájás
  • fülzúgás
  • szív-, és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás, akár infarktus is)
  • allergiás tünetek
  • emésztési zavarok
  • ízületi panaszok

Ezért is nem csoda, hogy sokan szinte mindent megtesznek némi megkönnyebbülésért és megnyugvásért, a feszültséget olyan módokon próbálva feloldani, melyek több problémát okoznak, mint amennyit esetleg megoldanak. 

Meg tudsz nevezni néhány szerinted káros módját a feszültségoldásnak?

Káros feszültségoldó módszerek lehetnek:

  • dohányzás
  • alkoholfogyasztás
  • kábítószerhasználat
  • gyógyszerfüggőség
  • táplálkozási zavarok (anorexia, bulimia)
  • szerencsejáték
  • számítógép függőség
  • izgalomkereső kényszeres cselekvések (adrenalin fokozás)

Ezen általában kétségbeesett feszültségcsökkentő próbálkozások több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak, már ha egyáltalán bárminemű haszonról beszélhetünk az esetükben. Mind a testet, mind a lelket és a szellemet képesek kizsigerelni és gúzsba kötni, egészen addig a "hatalmuk alatt" tartva bennünket, amíg meg nem értjük mi is fáj számunkra valójában!

A dohányzás következményei: 

Az alkohol káros hatásai:

  • mint potenciális sejtméreg károsítja a szervezet minden sejttípusát
  • májkárosodás
  • szívizomkárosodás: szívritmuszavar, funkciókárosodás, szívinfarktus
  • vérszegénység megjelenése
  • elhízás, cukorbetegség magasabb rizikója
  • tuberkulózis magasabb rizikója
  • daganatos megbetegedések nagyobb számú előfordulása
  • magzati élet erős károsítása
  • pszichiátriai zavarok megerősödése

Mi a másik út? Vajon van-e egyáltalán másik módja, hogy megszabaduljunk a nem kívánt feszültségtől?

https://sulinyugi.hu/

A stresszoldás egyéb módjai

A stresszt a legkönnyebben akkor leszünk képesek megszüntetni, ha felismerjük a helyzetünket és igyekszünk szembenézni vele. Elég ha megértjük, hogy a szervezet egy stresszhelyzetben csak két választás között mérlegel: elfutni vagy megküzdeni. De mindkettő gyors, azonnali reakciót követel, gyorsan elszaladni, vagy gyorsan odacsapni, a nyugtalanságot kiváltó ingertől eltávolodva vagy azt semlegesítve. Ha cselekvésünket akadályoztatottnak érezzük, ez váltja ki belőlünk a stresszt. 

De mi segíthet? Van ötleted, mihez kezdhetünk ilyen helyzetben? 

Bizonyítottan segíthet, ha reagálunk testünk reakcióira:

  • Testedzés, mozgás: levezeti a feszültséget, boldogsághormonokat termel hatására a szervezet
  • Meditáció: elcsendesíti az elmét és a testet, elősegíti a relaxációt
  • Vezetett vizualizáció: csökkenti a szorongást, elősegíti a relaxációt
  • Víz, gyógytea fogyasztása: segíti a stresszhormonok vérből való kiürítését, bizonyos teák (citromfű, macskagyökér) nyugtató hatásúak

Bizonyítottan segíthet, ha változtatunk eddigi viselkedésünkön:

  • lelassulunk, több időt szánunk magunkra, feladjuk az állandó rohanást
  • jobban szervezzük az életünket, egyszerűbb megoldásokat választva
  • tehetetlenség helyett egyszerűen csak cselekszünk
  • egyensúlyra törekszünk életünk tényezői (munka, család, magánélet, pihenés) között
  • néha egyszerűen csak nemet mondunk
  • megbeszéljük a problémákat a családdal vagy egy baráttal


Előfordulhatnak helyzetek, melyekben szakemberhez kell fordulnunk, mert a saját hatókörünkön belül nem találunk rájuk megoldást. Ilyen helyzetekben fordulhatunk:

  • Pszichológushoz: A pszichológus nem orvos, hanem a tanácsadással, a mentális zavarok gyógyításával foglalkozó szakember. A kezeléseket beszélgetések formájában végzi, figyelmesen meghallgatja a hozzá fordulókat, azonban konkrét választ nem adhat a kérdésekre, nem dönthet páciense helyett, aki a belső, intenzív lelki munkát nem spórolhatja meg. 
  • Pszichiáterhez: A pszichiáter orvos, aki gyógyszereket írhat fel a hozzá fordulóknak, és egészségügyi intézményekbe utalhatja be őket. 
  • Kineziológushoz: A kineziológus az izomfeszülést vizsgálva (Mely témák gyengítenek karizmaink tónusán?) segít feltárni problémáink gyökereit és támogat az azok megoldása felé vezető úton. 
  • Addiktológushoz: Az addiktológus a függőségek (addikciók) kezelésével foglalkozó szakorvos.
  • Mentálhigiénés szakemberhez: A segítő szakemberek között az első lépcsőfog lehet, aki sokat segíthet abban, hogy egy pszichikailag egészséges, de belső problémával küzdő ember megtalálja a számára legoptimálisabb megoldást. Szükség esetén tovább irányíthatja páciensét egy pszichológushoz. 


Egyéb terápiák:

  • Családállítás: A családállítás vagy Hellinger-terápia lényege, hogy problémáink gyökerét és így megoldását is gyerekkorunkban, családi életünkben keresi. Általában csoportos formában történik, a csoporttagok személyesítik meg az éppen állítást végző családtagjait, élettörténéseit, problémás helyzete elemeit. Rendkívül dinamikus és szabad módszer, de tudományosan nem igazolt fogalmakkal is foglalkozik. 
  • Belső utazás: Brandon Bays amerikai motivációs előadó ismerte fel ezt a módszert, és a segítségével gyakorlatilag hetek alatt tűnt el labda nagyságú méhdaganata. A módszer lényege, hogy a belülre, önmagunkba irányított figyelem minden felmerülő érzelmet megszemlél, majd elenged és állandóan tovább lép, nem ragad le egy-egy érzelmi állapotban. Így komoly belső utazás tehető meg néhány óra leforgása alatt. 
  • Az elengedés művészete: Az elengedés módszere, mely minden külön hozzávaló, terapeuta és gyógyszer nélkül, pusztán a gondolat erejének, és a képzelőerőnek a segítségével megnyugtat és meggyógyít, az életminőségünket radikális módon javítja. Sokan tanítják vagy beszélnek róla, a lényege, hogy igenis szabad mindent elengednünk, amit az életben tehertételnek élünk meg és hogy valójában a szó legigazibb értelmében szeretni születtünk. Jogunk van a boldogsághoz és az örömhöz, és ezek valójában mindig hozzáférhetőek bennünk, odabent. Minden más csak olyan sallang, melyre olykor semmi szükségünk nincs. Ha gondolatban elengedjük mindazt, amire nem tartunk igényt, és így lassan egyre szabadabbnak érezzük magunkat, megtanulhatjuk, hogy igenis hatalmunkban áll változtatni a saját hozzáállásunkon minden helyzetben. Van amikor ez az egyetlen, amit befolyásolni tudunk. Annyit kell tennünk, hogy gondolatainkban ténylegesen elengedünk mindent, amit szívesen letennénk és nem szeretnénk tovább cipelni. A saját félelmeinket, fájdalmunkat, csalódottságunkat, sértődöttségünket, feszültségünket mind-mind el tudjuk engedni, akár mindazzal együtt is, amit szeretünk. Ez először ellentmondásnak tűnhet, hiszen ki szeretne szeretett gondolatokat, álmokat és vágyakat ablakon kidobni, de a titok mögötte az, hogy ha készek vagyunk mindezeket mégis elengedni és az itt és most-ban csak jelen lenni, fel fogjuk ismerni, hogy tervezgető elménk foglyai vagyunk, ami vagy a múltra, vagy a jövőre koncentrál és csak az itt és most lehetőségével nem foglalkozik. De ha képesek vagyunk hozzászokni, hogy elengedve mindent csak jelen legyünk és ráhangolódjunk az Életre, az biztosan pozitív változásokat indít el bennünk, hiszen megadhatja mindazt a megkönnyebbülést, melyet sokan bódítószerek használatával próbálnak elérni. 


szégyen, bűntudat, fásultság, bánat, félelem, vágyakozás, harag, büszkeség, bátorság, pártatlanság, hajlandóság, elfogadás, ésszerűség, szeretet, öröm, béke, megvilágosultság

Mit jelentenek ezek a kifejezések?

Mit jelenthet, hogy ezek a szavak ebben a sorrendben kerültek felsorolásra?

A lélek érzelmi állapotaira irányuló megfigyelések azt mutatták ki, hogy az érzelmi állapotok egy ilyen skálát alkotva tagozódnak egymás mellé. A szégyen hozza magával a legrosszabb, leginkább kellemetlen érzéseket, a legkevesebb energiát, míg a képzeletbeli skálán tovább lépve a lelkiállapotok energetikai töltöttsége egyre nő. Érdekes elgondolkodni azon, hogy ezek a megfigyelések, nem a dühöt, a haragot vagy a félelmet találták a legalábbvalónak, hanem a szégyenkezést, a bűntudatot.