Verselemzés
2024.04.16
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Posztumusz-, Baumgarten- és Kossuth-díjas magyar költő.
A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Szegény munkáscsaládban nevelkedett félárvaként, sok kudarcot élt át. Magányából, nehézségeiből az öngyilkosságba menekült.
Tanárnak készült a Szegedi Tudományegyetemen, de megírta a Tiszta szívvel című versét, ami miatt kirobbant jobboldali tiltakozások okán Horger Antal professzor eltanácsolta. Ezután Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban tanult és tökéletesítette nyelvtudását. Közben megismerkedett a francia és német költészettel.
Arra a felismerésre jutott, hogy belső vágyai és a környezet igényei ellent mondanak egymásnak, és ezt az ellentmondást a szeretet tudja csak feloldani. Költészetét a szeretet és a rend hiánya, keresése, a teljes emberi lét hiánya és fájdalma hatja át.
Magyarországra visszatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánélete felőrölte az idegrendszerét. A költő zavaros elmeállapotba került és a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat kerekei alá került és meghalt. Harminckét évet élt, és még így is a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja lett.
József Attila
Születésnapomra
Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.
Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!
Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.
De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért
a "Nincsen apám" versemért,
a hont
kivont
szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:
"Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén" -
gagyog
s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -
Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
1937. április 11.
Forrás: www.eternus.hu - József Attila versei